Manufucktúra

Van kézilányunk a konyhában, mi is mégis mindent kézzel végzünk. Az "M" egy hamisítatlan manufaktúra, nyoma sincs az uniformizált tömegtermelésnek, nincs két egyforma tál étel. Legfeljebb rímelnek vagy emlékeztetnek egymásra. Ez így jó, mert mindennek saját íze van, saját pofája, saját sajátja - ahogy egyes sznob borszekértők mondanák.


.......................................nem pont "M"...................................

Namost egy ilyen kisüzem fenntartása tengernyi örömmel és mókával jár, hiszen a pár négyzetméter konyhaterületen annyit kísérletezünk és tökéletesítünk, amennyit nem szégyellünk, ugyanakkor nagy önkibaszás is (lásd: a bejegyzés címe), mert nincsen lusta nyugalom, nincsenek gépsorok, nincsen mindent vivő rutin. Így élünk mi jó 10 napja Patyival a kis lyukban, amit konyhának hívnak, ahol általában a Sztár FM szól, ahol néha táncra perdülünk, ahol első fokú égési sérüléseket szenvedünk, ahol megvágjuk magunkat, ahová beliheg az ablakon Rufusz a ház belső udvaráról, és azt gondolja magában: "A szakács a kutya legjobb barátja".

Kezeiket csókolom, kedves olvasók, nagy szeretettel és finomságokkal várjuk Önöket továbbra is, ma is, holnap is, hattól tizenkettőig.

vau
Marci